Egy jó szó,
sok szép szó,
túl sok az árnyék,
ami bánt
Partnerem keresem, ha látod, szólj majd rám
Úgy érzem, hogy több ez annál, mit elviselhetek
Úgy fáj,
még érzem,
széttőlik majd bennem ez a csend
Bennem ez a csend Nem tudom,
de bosszant a szívem,
üvegből van,
körül van a vágy,
összetörsz,
mint más
Nézd,
ami mindig volt,
örömben egyéb volt,
általam stőled is szebb lesz a világ
Nézd bennem,
úgy sincs más,
ölelésnyi tiszta vágy,
hogy fájhat így a szó,
és miért nem érzed ettől jól?
És miért is nem érzed, hogy jó?
Nem tudom,
de bosszant a szívem,
üvegből van,
körül van a vágy,
összetörsz,
mint más
Nem tudom,
de bosszant a szívem,
üvegből van,
körül van a vágy,
összetörsz,
mint más
Nem tudom,
de bosszant a szívem,
üvegből van,
körül van a vágy,
összetörsz,
mint más