Egy szemillanás, megbabonázott egy nyelű varázs,
Mert sok éjszakán vártam,
hogy végre majd rám találsz.
Úgy akartam,
de nem szólhattam,
s érzem,
majd megérted,
Csak bújj, csak szólj, s ma éjjel veled leszel.
Gondolj majd rám,
és bújj hozzám,
Gyere és szeress még,
ma újra várok rád.
Szívdobbanás,
súgja, hogy te is vársz,
Nem kell félj,
az ég vigyáz rád.
Egy végtelen ég,
egy végtelen nem múló szenvedék,
A világ tetején szárnyalat elmúlt egy nyári kék.
Az nap éjjel úgy öreltél, ahogy még senki más,
Az nap éjjel karjába zárta varázs.
Gondolj majd rám,
és bújj hozzám,
Gyere és szeress még,
ma újra várok rád.
Szívdobbanás,
súgja, hogy te is vársz,
Nem kell félj,
az ég vigyáz rád.
Gondolj majd rám,
és bújj hozzám,
Gyere és szeress még,
ma újra várok rád.
Szívdobbanás,
súgja, hogy te is vársz,
Nem kell félj,
az ég vigyáz rád.
Gondolj majd rám,
és bújj hozzám,
Gyere és szeress még,
ma újra várok rád.
Szívdobbanás,
súgja, hogy te is vársz,
Nem kell félj,
az ég vigyáz rád.