Vízbe hajli a szomorú fűz ága,
búsulhat az, kit elhagy babája.
Földre süti könytől ázott két személy,
úgy sírja ki, úgy sírja ki fájó szíve keserbé.
Állok, állok
szomorú fűz alatt,
sírok én is hűtelen babám miatt.
Elment messze és itt hagyott engemet,
mert már régen,
mert már régen a csapodár más szeret.
iva
Mi lesz már most belőlem?
Ne add semmit, ha őt elvetted tőlem.
Miért hüle a világ minden öröme?
Mit ér nekem?
Mit ér nekem?
Nem gyönyörködöm benne?
Én Istenem, mi lesz már most belőlem?
Ne add semmit, ha őt elvetted tőlem.
Miért hüle a világ minden öröme?
Mit ér nekem?
Mit ér nekem?
Nem gyönyörködöm benne?
04:21
03:53
03:16
03:19
