Keserű ízű ébredés, hideg az ágy a éget és úgy bánt, hogy másről elma állt.Mi keresi néha két kezed, a szerelem és a képzelet, Amin át a szívem vissza ránt.De legyen álmos szép, hitem úgysem tépi szét, A távolság miközben rány talált.Ha volna még, ha volna még, egy percem helyrehozni, Ha volna még, ha volna még, egy végső vallomás,Arra érdek tolt, hogy a szíved úgy szívembe mart, Soha nem gyógyít meg mást.Valaki más, ki mást ígér, lehet, hogy még ma átkísér az éj, Kihagyd, higgy án, ne félj.De üresen áll a másik part, idegen minden tér, Meg parkol a hát, csak bánat várna rád.De legyen álmos szép, hitem úgysem tépi szét, A távolság miközben rány talált.Ha volna még, ha volna még, egy percem helyrehozni, Ha volna még, ha volna még, egy végső vallomás,Arra érdek tolt, hogy a szíved úgy szívembe mart, Soha nem gyógyít meg mást.Ha volna még, ha volna még, egy percem helyrehozni, Ha volna még, ha volna még, egy végső vallomás,Arra érdek tolt, hogy a szíved úgy szívembe mart, Soha nem gyógyít meg mást.Feliratok az Amara.org közösségétől