Pár a meg esti fények,
lelkek kapcsolódnak, állatias testiségek.
Az Iriszakban ezer évek,
nem csoda, hogy meghatóldom,
hiszem ez egy remek élet.
Ha elkísérsz, akkor elkísérlek,
hallom távozom, majd bekísértlek.
Ködös út, de nem is félek.
Ezek jó gyerekek, szerencsések.
Valonfajnak mennyiségek,
szülinapok meg temetések.
Elvonok újnak lelkében,
megvagyok minden oké velem.
Köszi a kérdett testvérem,
meg kivaszott nagyjó lókia számból,
és békében nézem az eget.
Istenem, köszönöm, én jön a neved,
mert én bármire haladok, és otthon a terep.
Ezzel figyelik minden szava.
Család, az gyógyma, a csajom is szeret.
Azt mondják,
szlímezz,
csak mesélj le,
de én esküszöm,
haver,
ezért remek élet.
A végén úgyis majd kiválok,
jókat azt szavartálom,
rend van vala fejében.
A végén úgyis majd kiválok,
mellessít és aztán bevadul.
A dolgom álmokat szörök ébren.