Egy régi kép,
egy kis gyerek,
ki tudja már,
miért nevet.
Egy másik arc,
egy kis leány,
ki tudja már, miért védál.
Szegény fiú,
szegény leány,
nem tudja még, mi vár, reált.
Nem sejti még
a kisfiú,
a kis leányt nem ismeri.
Nem tudja még, hogy elveszi.
S lesz két gyerek,
egy kis fiú,
egy kis leány, s két háború.
Szegény fiú,
szegény leány,
nem tudja még, mi vár, reált.
Nem hinni el,
ha mondanám,
a kisfiú,
a nagypapám,
a kis leányom, nagymamám.
Egy régi dal,
egy régi vágy,
egy régi szerelem.
És így tovább.
Szegény fiú,
szegény leány,
nem hinném azt, hogy akkor gondoltak reám.
És mégis én most itt vagyok,
és nem tudom,
mi lesz velem.
Már sejteném az életem,
de azt tudom,
amit te nem.
Miért vagyok, s kiért teszem.
Szegény fiú,
szegény leány,
talán majd egyszer ők is gondolnak reám.
Talán egy nap előkerül,
egy régi kép,
egy kis gyerek,
ki tudja majd, miért nevet.
Egy másik arc,
egy kis leány, ki érti majd, mitő véd át.
Szegény fiú,
szegény leány,
ki tudja még, mi vár, reált.
Ki tudja majd a régi dalt.
A régi dalt.