Drága szép Pucskás Stúdió!
Figyelj!
Ha ki ismeri ezt a számot, az kövessen, figyelj!
Vrum-vrum, maladin, kész a magaszin,
háttid ilyet, ropp a bomba, csak a pi,
van a pi, van a pi, roppan a kanapé!
Pula-pula-pula-pula-pula-pula-fuj!
Pula-pula-pula-pula-pula-fuj!
Veszít majd rá és szomorú neked,
felel kutyit fel kellett,
most fél van a kány,
aztán a parkot töltik,
meg mi a lötel?
Te meg meg te gondol,
hogy felejted a csávát,
nem egy?
Mondd,
hogy gondol,
fess mindenki,
annyit mond,
ez bestem,
nem egy?
Hát, hát, polandolok, el kell is úsznom,
száll egy tervonátra,
közön mellettem elhúznom,
sokan most várnak,
mert nehéz volna teszudni.
Csarafó!
Megfusszunk,
hát hol van szafér?
Csarafó!
Milyen ténisztára testben a fér?
Csarafó!
Milyen az ittás itt?
Csak is fél lesz a szédjé!
Most kikvázsra fogom,
míg a bajom,
még a téröm,
míg az érünk,
gyerünk!
Nincs semmi gondol, nincs csak a gyönyör,
jönnek a pontok, mindenki levő,
csak is a frénz,
lesz majd,
ami örök,
de ez a mi jövő,
ez a mi jövő!
Ezer éj,
ezer álom,
de végre beláltam,
hogy nekem elém az,
aki csak húz lefelé,
irigyek vagytok,
látom,
de tovább kell állnom,
és nézitek,
hogy szükség van a szemem!
Mondom mádre,
hogy ez az a mohkaszér,
ha a díjér,
robban a comba csokor,
valapént igván a pé,
robban a kanapér!
Nekem semmi lett a sér, hát a búr!
Egymiót faszból váltam,
hogy én állok legyen,
egymiót fasz lett,
a ríjából került a szeretem,
a medikére teszve nekem csak az a leapő,
a kárseutóból rám gyerek ér!
Semmi gondol,
mi csak a györgy,
jönnek a gondok,
mi de kilevőm,
csak is a pénz lesz,
majd előjön,
ne szomj jövődj!