Olyan jó,
nincs arra szó,
mit érzek én.
Nincs hozzád senki fogható, dobban két szív.
Torkom el szorul, lelkem tőle mindig felvidul.
Ne hagyjál rá,
túl mankam ész,
mit írod,
illorul.
Pásárt szísélt,
keringmándék,
s mén ám munkáltul.
Két húszájék,
ne hagyjál rá,
hány de pásárt,
s szátráni nálad.
Látod, eljött ez a boldog pillanat,
többé nálad nem lesz senki fontosabb.
Veled jó,
veled jó,
nekem adott a minden hatalom.
Veled jó, olyan jó, szerelmes ajka csókra való.
Nélküled az ég senki,
jöttél és csak megtörtént.
Soha nem engedlek, eltöbbé ne félj.
Veled jó,
veled jó,
nekem adott a minden hatalom.
Veled jó, olyan jó, szerelmes ajka csókra való.
Nélküled az ég senki,
jöttél és csak megtörtént.
Soha nem engedlek, eltöbbé ne félj.
Dalolomó,
dantul a szél,
mehetem, megjöttél.
Szívemben zsidba költöztél.
Üzenemény, szerelmem lettél.
Ezzel engem boldog látnád tél.
Mi hatjára túlmánykra mész, mit írod, illod.
Pásázt is érkenünk, minde mert nem munkáltunk.
Kettúszáljék mi hatjára,
álljunk Pásába,
szálljunk rád,
irány!
Látod eljött ez a boldog pillanat,
többé nálad nem lesz senki pontosabb.
Veled jó,
veled jó,
nekem adott a minden hatalom.
Veled jó, olyan jó, szerelmes ajka csókra való.
Nélküled az ég senki,
jöttél és csak megtörtént.
Soha nem engedlek, eltöbbé ne félj.
Veled jó,
veled jó,
nekem adott a minden hatalom.
Veled jó, olyan jó, szerelmes ajka csókra való.
Nélküled az ég senki,
jöttél és csak megtörtént.
Soha nem engedlek, eltöbbé ne félj.
Veled jó,
veled jó,
nekem adott a minden hatalom.
Veled jó, olyan jó, szerelmes ajka csókra való.
Nélküled az ég senki,
jöttél és csak megtörtént.
Soha nem engedlek, eltöbbé ne félj.
Veled jó,
veled jó,
nekem adott a minden hatalom.
Veled jó, olyan jó, szerelmes ajka csókra való.
Nélküled az ég senki,
jöttél és csak megtörtént.
Soha nem engedlek, eltöbbé ne félj.