Mosolj, ülhet az arcodon,
most már hozzád tartodon.
Nem zaklatkod a félelem,
most már nem fáj semmi sejjel.
Lehet távol és egész közel már senkinek nem hiszem el.
Hozzád tartozom, a szívem már nem tévedhet el.
Már nem tévedhet el.
Ó,
nincs csak milyen szép,
egyszerre minden gyert a hét.
Itt vagyok veled ezen az éjszakán,
nem vagyok,
hogy egyedül légy.
Ó, nincs csak milyen más ünnepelma.
Az egész világ csillagok fények tündökön.
A házak szúz marás ablakán.
Mosolj, ülhet az arcomon,
most már hozzám tartozol.
Nem zaklathat senki sem,
nem bánthat, mert nem engedeljem.
Lehet távol és egész közel már senkinek
nem hiszem el.
Hozzám tartozol, a szívek már nem tévedhet el.
Már nem tévedhet el.
Ó,
nincs csak milyen szép,
egyszerre minden gyert a hét.
Itt vagyok veled ezen az éjszakán,
nem vagyok,
hogy egyedül légy.
Ó, nincs csak milyen más ünnepelma.
Az egész világ csillagok fények tündökön.
A házak szúz marás ablakán.
Ó,
és ha látom még az arcot fényét,
bárhol jársz, nevet, hangja, és csúrja a szél.
Nincs csak milyen szép,
egyszerre minden gyert a hét.
Itt vagyok veled ezen az éjszakán,
nem vagyok,
hogy egyedül légy.
Ó,
nincs csak milyen más ünnepelma.
Az egész világ csillagok fények tündökön.
A házak szúz marás ablakán.