Megáll, megáll az óra, nézd S van bár rény egy másik életünk
Mi mégis együtt tévedünk el már
Jóta bennem élsz, minden tiltott titkos villanat Az élet lett, az ég alatt csak bánt
Mikor a hold együtt lát, hogy más is vár rád S a hajnal fénye hozzá vissza ránt
Ne ébresz fel, ha jön az idő És benned kell, ha tovább múljam még
Hogy sohasem lesz már több reggel S a tűz mindig ég, és végtelen a perc
Ha féltve áz lesz, nem élném túl a búcsút még egyszer Ne ébresz fel
Van úgy, van úgy, hogy menni kell De ebben rég nincs semmi értelem Csak rólad szól az életem szól
Csak lágyan úgy ölelj, hogy közben álmom mélyén Higgyem el, hogy ébredéskor így leszel
Mert bánt, mikor a hold együtt lát Más is vár rád S a hajnal fénye hozzá vissza ránt
Ne ébresz fel, ha jön az idő És benned kell, ha tovább múljam még
Hogy sohasem lesz már több reggel S a tűz mindig ég, és végtelen a perc
Ha féltve áz lesz, nem élném túl a búcsút még egyszer Ne ébresz, ne ébresz fel
Mert bánt, mikor a hold együtt lát Más is vár rád S a hajnal fénye hozzá vissza ránt
Ne ébresz fel, ha jön az idő És benned kell, ha tovább múljam még
Hogy sohasem lesz már több reggel S a tűz mindig ég, és végtelen a perc
Ha féltve áz lesz, nem élném túl a búcsút még egyszer
Ne ébresz fel, ha jön az idő És benned kell, ha tovább múljam még
Hogy sohasem lesz már több reggel S a tűz mindig ég, és végtelen a perc
Ha féltve áz lesz, nem élném túl a búcsút
Ne ébresz fel, ha jön az idő És benned kell
Ha féltve áz lesz, nem élném túl a búcsút
Ne ébresz fel