Vizes suhában fegyszünk az ágyon,
Közelebbi az, de elnyom az álom.
Az én szívem ne érze a tiéd bársony,
Hát óvatosan, hogy senki se lásson.
Aztán belevetünk a nyári éjlágy a lébet,
Ráérünk megbánni mindent a egyszer véget.
Mindenki szelídes,
mindenki szép,
Kötnyű a világ és táncol a kép.
Mindenki szelídes,
mindenki szép,
Kötnyű a világ és táncol a kép.
Aztán eltűrünk kézen fogva a tónál,
Szív szelédit és mindent szólnál.
Ó-ó-ó-ó-ó-ó
És ha remeg a lábunk az első csóknál,
Érzem,
hogy több lesz egy alkalomnál.
Ó-ó-ó-ó-ó-ó
Aztán belevetünk a nyári éjlágy a lébet,
Ráérünk megbánni mindent a egyszer véget.
Mindenki szelídes,
mindenki szép,
Kötnyű a világ és táncol a kép.
ó-ó-ó-ó-ó-o
Mindenki szelídes,
mindenki szép,
Kötnyű a világ és táncol a kép.
Mindenki szelédes,
mindenki szép,
könnyű a világ és táncol a kép.
Mindenki szelédes,
mindenki szép,
könnyű a világ és táncol a kép.