Régi szép emlékem, megfakult már Hány éjjel még, míg rám találsz?
Az utam járom én is, honnan, hová Megérkezek-e végleg, vagy fordulok vissza már
Tudom, hogy egyszer úgyis megtalállak Annyi év után Sok mellékút és zsák utcákon át
Átkelnek majd végre újból a magány hűvös falán És az út végén te vársz
Egy magamban jártam, vártam te rád Mink volt az út, de ketté várt Azóta is várom, hosszú napokon át
Az álma éjek után, az a hajnal majd nem talál Tudom, hogy egyszer úgyis megtalállak Annyi év után Sok mellékút és zsák utcákon át
Átkelnek majd végre újból a magány hűvös falán És az út végén te vársz
Itt nem kell a lángoló csodákban Az álmunk még valóra vának De amikor majd újra szállt, kell még egy útitás Ránk borul az éjjel, mondd, hogy erre vársz
Tudom, hogy egyszer úgyis megtalállak Annyi év után Sok mellékút és zsák utcákon át
Átkelnek majd végre újból a magány hűvös falán És az út végén te vársz
Feliratok az Amara.org közösségétől