Feliratok az Amara.org közösségétől
Én megtanultam nevetni, még úgy is a fáj
Fáradtan is feláll, mikor menni muszáj
Szerelmek, csalódás, öröm, na meg a könnyek
Mert tudom, hogy a rossz után jó dolgok is jönnek
De nem eszem még a vég, néha kísért a múlt
Nem adom fel soha, hoztunk még a zúg
A könyvben egy új, de a sorsom az más
Hogy elérem az álmaim, az nem lehet vitás
Rajtad áll, mikor feldobsz egy érmét
Mi lesz az utat, és mit teszel a tévé?
Én csak sétálok az esőben, ami elrejti a könnyem
Soha nem tör meg az élet, mert én nem adom fel könnyet
Harcolok, még élek, s egyszer elbukom talán
De addig nem lehet baj, míg melletted egy barát
Csak múltak az évek már tizenéves fejjel
Az éjszakákat járva, játszottam a tűzzel
Tizenhárom volt, amikor rendőrök jöttek
Ki gondolta volna, hogy engem keresnek?
Verekedés, lopás, én az öröktől sem féltem
Hogy miért tettem mindezt?
Azt már így sem értem
Veszíteni nem könnyű, de soha se tudtam
Elvettem erről vele, amit szépen nem kaptam
Az utca volt a tanár, mindig azt jártam
Fiatal gyereke, tehát túl sok trét láttam
Sok bofót kaptam, de mindig felálltam
Ez erről se védett, hogy soha fel ne adjam
A suliban is folytott, csak csináltam a tüzet
Az intőkbe hittem a dicséretek helyett
Tudom, mama, sokat szégyenkeztél ezért
Csak jártam az utam, bocsánat mindenért
Én csak sétálok az esőben, ami elrejti a könnyem
Soha nem tör meg az élet, mert én nem adom fel könnyet
Harcolok, míg élek, s egyszer elbukom talán
De addig nem lehet baj, még melletted egy barát
Venn a fejjel is csak vonzottak a trék
Még egy napon beborult, felettem az ég
Ültem a fogdán, tudtam, itt a vég
A játék véget ért, az életem a tér
A rácsok mögött felnőni, mindenért harcolni
Boldogságról, családról, mindenről álmodi
Nem olyan könnyű, mint ahogy azt hinnéd
Nehéz teher volt, mert inkább nem vinném
Harmincöt évesen, tudod, olvasok a könyvbe
Hiszem a sorait, mert ez az élet rendje
Az élet rendje, hiszem, boldogan élni
A holnap dolgaitól, ne kelljen félni
Jöhet vihar, képhet, süvíthet a szél
Hosszú még az út, és nem adom felért
Sok viharon át engem tanított az élet
Adott és elvett, mégis boldogan élek
Én csak sétálok az esőben
Ami elrejti a könnyem
Soha nem tör meg az élet
Mert én nem adom fel könnyem
Harcolok, még élek, s egyszer elbukom talán
De addig nem lehet baj
Míg melletted egy barát
Wohohoho
Subtitles by the Amara.org community