Csak emlékbáj, a vágyba fúj az ég,
a tűzbe fúj a vágy, a tűzbe fúj a vágy.
A tűzben fúj a vágy, a tűzbe fúj a vág.
De nézd,
csak emlékbáj,
a vágyba fúj az ég,
a tűzbe fúj a vágy,
öt volt, mint játék.
S tegnap már fájt bély, de holnap már,
már sokja bár.
Bombokba írtuk azt a szót és hittük mindörökké tart,
de hullámokba fúj a bár a rétegre pak.
A tegnapoknak lábnyomára szél sötörve szét,
ennyi volt,
véget ért.
Álmoktól ébren álltunk a fényben,
nem volt bár éj,
s nem voltak nappalok.
Testedhez bújtam s megsúgtam, mint égi angyalod.
Ha meghal az érzés, majd én is meghalok.
De de nézd,
csak emlékbáj,
a vágyba fúj az ég,
a tűzbe fúj a vágy,
öt volt, mint játék.
S tegnap már fájt bély, de holnap már,
már sokja bár.
Bombokba írtuk azt a szót és hittük mindörökké tart,
de hullámokba fúj a bár a rétegre pak.
A tegnapoknak lábnyomára szél sötörve szét,
ennyi volt,
véget ért.
Bombokba írtuk azt a szót és hittük mindörökké tart,
de hullámokba fúj a bár a rétegre pak.
A tegnapoknak lábnyomára szél sötörve szét,
ennyi volt,
véget ért.
Szó!
De nézd,
csak emlékbáj,
a vágyba fúj az ég,
a tűzbe fúj a vágy,
öt volt,
mint játék.
S tegnap már fájt bély, de holnap már,
már sokja bár.
Bombokba írtuk azt a szót és hittük mindörökké tart,
de hullámokba fúj a bár a rétegre pak.
A tegnapoknak lábnyomára szél sötörve szét,
ennyi volt,
véget ért.
Bombokba írtuk azt a szót és hittük mindörökké tart,
de hullámokba fúj a bár a rétegre pak.
A tegnapoknak lábnyomára szél sötörve szét,
ennyi volt,
véget ért.
Bombokba írtuk azt a szót és hittük mindörökké tart,
de hullámokba fúj a bár a rétegre pak.
A tegnapoknak lábnyomára szél sötörve szét,
ennyi volt,
véget ért.
A szó szanjorszégem!