Egy füstös kis bárban
Ültem a pult előtt,
Kávém rég kiült, mint minden dél előtt.
Csétlenül néztem odakint Az utca zsibongását,
Örök káoszának
Rabul egy kőbáját.
Ültem egy rocska székelem,
S láttam a világot,
Nem találtam szerelmet,
Szívem máshol vágyott.
Egy üreg szobában a szívdobbanás,
A falakat romba dönti.
Nem akarok,
én nem akarok,
Soha többé elveszett lenni.
Egy üreg szobában a szívdobbanás,
A falakat romba dönti.
Nem akarok,
én nem akarok,
Soha többé elveszett lenni.
Elvesztem, éreztem, Évek töltek a porban,
Csétlenségem észtett Ebben a rohannókorban.
Már csak egy régi bárszék,
Őrzik ki hűlt helyen,
Homályos emlékemet Ezen a tűzkos rejteken.
Ültem egy rocska székelem,
S láttam a világot,
Nem találtam szerelmet,
Szívem máshol vágyott.
Egy üreg szobában a szívdobbanás,
A falakat romba dönti.
Nem akarok,
én nem akarok,
Soha többé elveszett lenni.
Egy üreg szobában a szívdobbanás,
A falakat romba dönti.
Nem akarok,
én nem akarok,
Soha többé elveszett lenni.
Egy üreg szobában a szívdobbanás,
A falakat romba dönti.
Nem akarok,
én nem akarok,
Soha többé elveszett lenni.
Egy üreg szobában a szívdobbanás,
A falakat romba dönti.
Nem akarok,
én nem akarok,
Soha többé elveszett lenni.
Egy üreg szobában a szívdobbanás,
A falakat romba dönti.
Nem akarok,
én nem akarok, Soha többé elveszett lenni.
Egy üreg szobában a szívdobbanás,
A falakat romba dönti.
Nem akarok,
én nem akarok,
Soha többé elveszett lenni.
Egy üreg szobában a szívdobbanás,
A falakat romba dönti.
Nem akarok,
én nem akarok, Soha többé elveszett lenni.
Egy üreg szobában a szívdobbanás,
A falakat romba dönti.
Nem akarok,
én nem akarok,
Soha többé elveszett lenni.