Ki térd el, ki vagyok én?
A felfejül keménylegény,
mert nem ismerhetem,
miért csesztem el.
Valahonnan megint indulni kell.
Nézd!
Elsodor a szél,
ha nem ismennék.
Nézd!
Testvérem a szél,
ő is csak vendég.
Miért pont én és miért nem más?
A szumjazom megított egy bajforrás.
Nem hív fény a távolból,
az én jegyem sehova se szól.
Nézd!
Elsodor a szél,
ha nem ismennék.
Angyal szív és ördög vér.
Mondd, Uram, rólam, miért így döntöttél?
Még egy könny,
és még egy út.
Mindig máshol, de mindig ugyanúgy.
Ébredj, vándor,
ég a sátor.
Volt így százszor már.
Ha baj van újra,
lépj az útra,
a semmi bárhol vár.
Ébredj, vándor,
tűnj a mából, te másról álmodtál.
Lépj le újra,
köpj a múltra,
te mindig más voltál.
Nézd!
Elsodor a szél,
ha nem ismennék.
Nincs kegyelen,
és nincs maradás,
csak féktelen eszeveszet száguldás.
Ébredj, vándor,
tűnj a mából,
úgy mint rég.