Üres minden,
bennem a fény kimúlt.
Magamra hagytál,
és eltűnt minden út.
A májos város,
alig látok ki belőled.
A titkom lettél,
veled folytogat az élet.
Lehetne jól csinálni, de mi mégsem tudtuk.
Máshogy döntöttél,
és ez lett a múltunk.
Lehetne őszintében, de te senkivel sem bíztál.
Csak te kellettél volna, de mindent elhazudtál.
Hogy mit tettél azért, hogy elviseld magad?
Csak a te bolyod, hogy kéne tovább élnem.
Hogy el ne felejtsem azt, aki vagyok.
Veled büntettek mindenért, és te ott sem voltál.
Elengedtél egy csodát, és mindent elhazudtál.
Lehetne jól csinálni, de mi mégsem tudtuk.
Máshogy döntöttél,
és ez lett a múltunk.
Lehetne őszintében, de te senkivel sem bíztál.
Csak te kellettél volna, de mindent elhazudtál.
Ulló csillag,
repül tovább,
az ég peremén,
az éj temegén.
Kívánságom,
te voltál azért a búvó helyén,
a sziklán a fény.
Elrontottam mindent,
hogy jót tegyek,
hogy ott legyek.
Ők csak nevek, nekik hegek.
Nekem a valóság,
újra szabad leszek,
a rossz úton nem megyek.
Ulló csillag,
repül tovább,
az ég peremén,
az éj temegén.
Kívánságom,
te voltál azért a búvó helyén,
a sziklán a fény.
Elrontottam mindent,
hogy jót tegyek,
hogy ott legyek.
Ők csak nevek, nekik hegek.
Nekem a valóság,
újra szabad leszek,
a rossz úton nem megyek.