Szerelem az élet,
csókokból áll,
Elcsalna végleg tőled is, ha nem vigyáznál.
Sokat jábítás,
de hidd el, hogy nincs más,
Ma sem múlt el a varázs.
Más úton jártunk,
de egy szél felé,
Egymásra vártunk százezer szer lépve mellé.
Itt vagy velem,
dal vagy a csendben,
Soha ne félj, lásd, hogy más lettem.
Egy szó,
mint száz vallomás,
csoda szép alkotás,
Ez így jól mond,
miért is kéne más?
Egy szó,
de így is többet ér,
mint százezer levél,
Ugye érzed, miért?
Csupa bűn az élet,
van száz hibán,
De hidd el,
mindennek teszek,
mit a szíved kíván.
Bújj most közel,
szótlanulné már,
Ahogy másnak nem hagynám.
Ringass el engem, ahogy más nem tudna már,
Ölelj most úgy,
hogy tudjam azt,
el sosem hagynál.
Nincs semmi baj, ha hajnal így talál,
Érezd, hogy a szívem nyírt vál.
Egy szó, mint
száz vallomás,
csoda szép alkotás,
Ez így jól mond,
miért is kéne más?
Egy szó, de
így is többet ér,
mint százezer levél,
Ugye érzed, miért?
Ahogy akarod, úgy lesz,
Nincs határ és nincs szabály,
Tudom,
hogy jól lesz,
csak mellettem száll.
Egy szó, mint száz vallomás, csoda szép alkotás,
Ez így jól mond, miért is kéne más?
Egy szó, de így is többet ér,
mint százezer levél, Ugye érzed, miért?