Annyit sírtam egy magam, csak a csendől állt.
A boldogság pihent,
az élet bölcsend hallgatott,
nem volt hívójel.
Ezt nem felejtem el,
ahol belárul tart a fénylet.
Mellettem nem volt senki sem,
de most,
hogy itt vagy,
újra érzem,
élni jó.
Ó,
érdemes volt várni rád,
csak szerelem kellett,
semmi más.
Baby, baby,
évek óta várok rád,
most rám talált a boldogság.
Mondd, hogy mindig így lesz már,
nekem szerelem kell, és
semmi más.
Még a föld az otthonunk, néha szívünk fáj.
Egy meleget thajra vár,
képzeletben messze szállunk.
A boldogság után, ha napba nézel, elhagyíthat.
Hát maradj még vele,
mert most, hogy itt vagy,
újra érzem, élni jó.
Ó,
érdemes volt várni rád,
csak szerelem kellett,
semmi más.
Baby,
baby, évek óta várok rád,
most rám talált a boldogság.
Mondd, hogy mindig így lesz már,
nekem szerelem kellett, és semmi más.
Szerelem kellett,
és semmi más.
Baby, baby, évek óta várok rád,
most rám talált a boldogság.
Mondd, hogy mindig így lesz már,
nekem szerelem kellett, és semmi más.
Baby,
baby,
évek óta várok rád,
most rám talált a boldogság.
Mondd, hogy mindig így lesz már,
nekem szerelem kellett, és semmi más.