Ébred a fény,
szünyed az álom,
ébred a szívem,
a két szemem újra látom.
Bennem élsz,
benned ének,
éjjel mégse fázom, a hideg ágyam az élek.
Fúj a szél,
most hol lehetsz?
Hallom lépteid hangját, egyszer talán megékezel.
Búnó pillanat,
ha átölelsz,
ne engedj el még.
Bármere jársz,
bármere mégsz,
ne siess múgy,
én maradok pék.
Tudod,
hogy vár valaki még,
mikor jössz el,
hogy elvigyélj.
Tudom, a szíved visszavár,
olyan jó gondolni rád.
Gondolni rád.
Bennem élsz,
még benned élek,
éjjel mégse fázom,
a hideg ágyam az élek.
Búnó pillanat,
ha átölelsz,
ne engedj el még.
Bármere jársz,
bármere mégsz,
ne siess múgy, én maradok pék.
Tudod,
hogy vár valaki még,
mikor jössz el,
hogy elvigyélj.
Tudom, a szíved visszavár,
nem kell más.
Tudom, a szíved visszavár,
olyan jó gondolni rád.
Jó gondolni rád.
Bármere jársz,
bármere mégsz, ne siess múgy, én maradok pék.
Tudod, hogy vár valaki még, mikor jössz el,
hogy elvigyélj.
Jó gondolni rád.