Nem tudom azt, hogy hol vagyok,
de te tudd, hogy jól vagyok.
Ha egyszer nem érek haza,
Anya sajnálom,
ha bántalak a szemedben a könncseppek látszanak.
Tudod,
szeretnék én is jobb lenni,
de ilyen lettem,
nem tudok mit tenni.
Tudom,
szeretnéd,
hogy boldog legyek,
de én folyton rohamoktól szenvedek.
Néha magamtól meg kell mencsetek,
de a jövőmért mindent megteszek.
És félek,
mi lesz velem,
ha már nem leszel ebben a világban,
nélküled elveszek.
Talán jobb lenne,
ha én nem lennék,
talán sokkal kevesebbet szenvednék.
Nem tudom azt,
hogy hol vagyok,
de te tudd,
hogy jól vagyok.
Ha egyszer nem érek haza,
máshol ér az éjszaka.
Anya, az életem nélküled nem halad,
a kezemhez most is csak vér tapad.
Minden éjszaka majd lehúz a mély,
de minden reggelnek kell meg egy újabb esély.
A rémálmok éjszaka gyötörnek,
bár csak távoznék innen még előtted,
akkor nem érne a sok szenvedés.
Nem tudnám, milyen nélküled az ébredély.
Mert félek,
mi lesz velem,
ha már nem leszel ebben a világban,
nélküled elveszek.
Talán jobb lenne,
ha én nem lennék,
talán sokkal kevesebbet szenvednék.
Nem tudom azt,
hogy hol vagyok,
de te tudd,
hogy jól vagyok.
Ha egyszer nem érek haza,
máshol ér az éjszaka.