Te vagy, aki átöl el,
Te vagy, aki épp még sírok néha,
Te vagy, aki épp a szívem doppan újra meg újra.
Te vagy, aki átöl el,
Te vagy, aki épp még sírok néha,
Te vagy, aki épp a szívem doppan újra meg újra.
Egy itt maradt képet heved az asztalon,
Nagyon régen már,
Ezerszer olvasod levél,
Ez minden,
mit itt hagytál.
Tudod,
álmodoztam sokszor róla,
Hogy hová tűnt az a sok szép óra,
Mit régen együtt töltöttünk, Te meg én.
Te vagy, aki átöl el,
Te vagy, aki épp még sírok néha,
Te vagy, aki épp a szívem doppan újra meg újra.
Te vagy, aki átöl el,
Te vagy, aki épp még sírok néha,
Te vagy, aki épp a szívem doppan újra meg újra.
Minden nap arra ébredek régen már,
Csak várom, hogy múljon oly sok emlék,
Amit itt hagytál.
Álmodoztam sokszor róla,
Hogy hová tűnt az a sok szép óra,
Mit régen együtt töltöttünk,
Te meg én.
Te vagy, aki átöl el,
Te vagy, aki épp még sírok néha,
Te vagy, aki épp a szívem doppan újra meg újra.
Te vagy, aki átöl el,
Te vagy, aki épp még sírok néha,
Te vagy, aki épp a szívem doppan újra meg újra.
Ha tudnám, hogy újra látlak, Még tűztenék,
Azért a percig veled együtt tölthetnék.
Ha szeretnél, nem fájna semmi sem többé.
Te vagy, aki átöl el,
Te vagy,
aki épp még sírok néha,
Te vagy,
aki épp a szívem doppan újra meg újra.
Te vagy, aki átöl el,
Te vagy,
aki épp még sírok néha,
Te vagy,
aki épp a szívem doppan újra meg újra.