Még egy utca hajnalig, még egy utca hajnalig,
Van most púlzusom, ne mandalik,
Sétálok magamban jó is így,
nekem így.
Még egy pohár sárda négy,
Vajon hajnalig megint kihányom én,
A szívem mindig húz arhoz felé.
Fiatal mőcskék lelkéből,
A lelkük meg a kertjéből,
Szakíts virágot egyből meg téről,
Egy kurva vámpir vagy az édemből.
Igen,
egy vámpir, egy keserű lélek,
De lelke sincsen, csak szaladó évek.
Nekem az hét fő, de neki mint péntek,
Nincsen egy nap sem, csak szaladó évek.
Ahogy öregszünk,
de se lesz összebénysedécek,
Lehetek sármosak,
de fiatalak nem ők a szépek,
Még lehetünk boldogok,
és szaladunk előre,
üldöz az élet.
Ilyenkor számít az,
hogy valaki szerete,
szerete téged.
Ahogy öregszünk,
de se lesz összebénysedécek,
Lehetek sármosak,
de fiatalak nem ők a szépek,
Még lehetünk boldogok,
és szaladunk előre,
üldöz az élet.
Ilyenkor számít az,
hogy valaki szerete,
szerete téged.
Miért nem vagyok normális?
Miért nem vagyok normális?
Az élet túl konvencionális.
Amit látok kívül mindig banális,
és unom is.
Olyan kurva okos, mint, olyan kurva okos, mint,
Közben megnézed, ott sehol semmi nincs,
Csak vergődj meg, te puzért, de csak kint,
az van kint.
Lehet,
hogy egyedül maradok,
és nem lesz majd senkim,
de marad a pénz.
A pénz nem boldog itt, ki mondja meg?
Talán olyan, aki sosem látott pénzt,
nem látott pénzt.
Nem féllek attól, hogy egyedül maradok,
ha egyedül maradok, majd többet nyaralok.
A fiatal nőcskék lelke bátor,
nem félnek a vámpir kanni bátor.
Ahogy öreg szüli,
te se leszel szer,
én se délceg,
lehetek sármosak,
de fiatalak nem ők a szépek.
Még lehetünk boldogok,
és szaladunk előre,
üldöz az élet.
Ilyenkor számít az,
hogy valaki szeretne,
szeretne téged.
Ahogy öreg szűli,
te se leszel szer,
én se délceg,
lehetek sármosak,
de fiatalak nem ők a szépek.
Még lehetünk boldogok,
és szaladunk előre,
üldöz az élet.
Ilyenkor számít az,
hogy valaki szeretne,
szeretne téged.
Köszönjük szépen!
Van ez a dal,
amit most fogunk játszani.
Ez is egy eléggé közönségkedvenc dal lett.
Azokat nevezem úgy közönségkedvenc dalnak,
amit általában azok az emberek is szoktak kedvelni,
vagy szeretni, akik amúgy engem utálnak.
Úgy hallgatják a dalaimat.
Remélem,
hogy itt most nincsenek olyan sokan ezekből az emberekből.
Ez a dal nekem egy korszak lezárása volt.
Rá akartam tenni a rehab lemezre,
de végül valamilyen nem tettem rá.
Amiért nem tettem rá, az pedig az volt az ok,
hogy úgy gondoltam,
hogy még dolgoznom kell rajtam.
Azt éreztem, hogy ez egy gyenge dal,
és valamilyen nem éreztem elég ütősnek,
elég erősnek.
Aztán pár éve leződött,
azt hiszem kettő vagy három,
így május volt,
és ez még mindig ott volt ez a dal.
Áh, mondom, mindegy, akkor megcsinálom.
És végül sikeres dal lett.
Pedig én egyáltalán nem számítottam rá.
Éppen múltkor beszéltük,
illetve tegnap az Andrisről a zöldtözőben,
hogy nagyon rossz relém van ahhoz,
hogy meg tudjam állapítani,
hogy melyik dalaink lesznek igazán sikeresek,
és melyikek pedig nem.
Na hát ez egy olyan dal,
amire azt gondoltam,
hogy hát közepes.
Az a címnek, hogy Volt már kicsi.